2012-ben először rendeztek Hajdúböszörményben tábort íróknak, költőknek, tanulni vágyóknak és érdeklődőknek, ami az I. Hajdúböszörményi Nemzetközi Író-és Alkotótábor nevet viselte. Két írószervezet összefogásával és közös szervezésével jöhetett létre 2012. június 27. és július 1. között ez az igen népszerű esemény, ami azóta is minden évben megrendezésre kerül a Magyar Írószövetség és a Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör, az NKA, Hajdúböszörmény Város, Kiss Attila polgármester és sok más támogató jóvoltából. Az első tábor fővédnöke L. Simon László kulturális államtitkár is nagyban hozzájárult a megvalósításhoz, de az Irodalmi Kör néhány tagjának önzetlen és kitartó munkája nélkül nem valósulhatott volna meg. A nemzetközivé bővítés kezdeményezése tulajdonképpen Kiss Attilának köszönhető, hisz többszöri megbeszélés alapján a szervezők öt határon túli és két magyarországi város két-két középiskolás diákját és kísérőjét látta vendégül a városban.


Ez a pár nap abban is segít, hogy teljesen más szemmel tekintsenek éppen úgy a költőkre, mint műveikre. Az ötnapos tábor helyszínéül a hajdúböszörményi Fürdőkert Ifjúsági Szabadidő Központ szolgált és szolgál azóta is.
A helyszín kiválasztásánál szem előtt tartottuk –akkor is és azóta is-, hogy egy olyan helyet találjunk, ami nem közvetlenül a városközpontban található a nyugodt környezet miatt, mind a szabadtéri, mind a benti teret tekintve nagy, tágas -legalább 100 férőhellyel rendelkező-, könnyen megközelíthető és nem utolsó sorban egy olyan helyet, ami minden korosztály igényét maradéktalanul ki tudja elégíteni.


A résztvevők között akadt, aki már „gyakorlott íróként” látogatott el a táborba, de a táborozók nagy része még nem próbálkozott komolyabban az írással – tulajdonképpen ez volt az egyik olyan tényező, ami érdekessé és izgalmassá tette ezt a pár napot a korosztályok változatossága és a jelenlévők különböző érdeklődési köre mellett.
Mindenkivel külön-külön is foglalkoznak az íróiskolák tanárai, ahol nem csak irodalmi műveket elemeznek, hanem kritikákat, publikációkat is. Emellett van kreatív írás, szövegelemzés, verstani fogások, kortárs versbeszéd, és a modern szövegalkotás fortélyainak elsajátítása is.


Az első órán kézbe vesznek egy-egy saját készítésű szöveget és a tábor végére kicsit átszabnak, átvilágítanak. A kész „terméket” az ötödik napon mindenkivel közösen összehasonlítanak az eredetivel. A kreatív írás, a szövegalkotások mechanizmusa, a többször átgondoltság technikája elsajátítható, míg a rossz beidegződéseket, a sikerületlen nyelvi manővereket, a pátoszos, giccses csendélet-művészkedéseket és az erőltetett pózokat le lehet vetkőzni tudatos, kimért esszenciával.


Szeretnénk minél szélesebb korosztálynak megüzenni az Írószövetség szlogenjét: „Ne írd le az irodalmat!” Ezt valahol gyerekkorban kell elültetni, elkezdeni és ehhez nagyban hozzájárul más művészeti ágazatok megszerettetése, előtérbe hozatala. Éppen ezért van három másik szemináriumunk is, melyre az íróiskolák után lehet jelentkezni.
Az egyik színjátszással, színészettel, színházzal foglalkozik, a másik szeminárium címe Irodalomterápia, a harmadik címe: Rétegek; líra és photoshop. A szemináriumokon túl a tábor másik fő egysége a délutáni programok, felolvasások, kerekasztal-beszélgetések, előadások. Jelentős alkotók, művészek fogadják el évről évre a meghívásunkat. Az írókon és költőkön kívül voltak nálunk zenészek, színészek, táncművészek is. A művészeti ágak összekapcsolásán túl talán még lényegesebb ezen ágazatok házasítása. Nem csupán egymás mellett, mindinkább együtt él és lélegzik a költészet, írás és a zene, színház és a nyelv.